HTML

Bunyevácz Zsuzsa írásai

Friss topikok

Címkék

Bunyevácz Zsuzsa: Újra a Petőfi-ügyről 

2014.07.21. 09:18 Bunyevácz Zsuzsa

2014. július 17. a 25. évfordulója annak, hogy a szibériai Barguzinban vélhetőleg Petőfi Sándor földi maradványaira bukkantak a Megamorv expedíció tagjai. Tavaly tavasszal egy öt részből álló sorozatban próbáltunk utánajárni a fellelt csontváz további sorsának, azóta újabb események történtek, amelyekről az évforduló kapcsán célszerű szót ejteni. Álljon itt bevezetőként egy rövid összefoglalása korábbi cikkeinknek!

Ismeretes, hogy1989-ben indult előzetes, alapos kutatások után a szibériai Barguzinba a Megamorv Petőfi Bizottság expedíciója Petőfi Sándor esetleges földi maradványainak feltárása céljából. A kutatás központi szereplői Kéri Edit, Kiszely István és Morvai Ferenc voltak. Morvai a költségeket vállalta magára, Kiszely István pedig akkor már huszonhét éve az MTA Régészeti Intézet antropológusaként nagy nemzetközi szakmai hírnévnek örvendett. Kéri Edit több nyelven beszélő amatőr kutató, aki évtizedeket töltött különböző levéltárakban, eredményeiről öt könyvet írt, és nem egy olyan dokumentumot ásott elő, amelyekre hivatásos történészeinknek nem terjedt ki a figyelme. Barguzinban aztán vélhetően nagy költőnk földi maradványait tárták fel, ahogy azt négy antropológus is megállapította, Clyde Simpson amerikai matematikus és antropológus számítása szerint pedig háromszázmillió az egyhez, hogy költőnk csontváza került elő.

A “hivatalos” tudósaink azonban mintha nem örültek volna ennek, sorra jelentek meg a cáfolatok, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) pedig hamarosan kijelentette: egy női csontvázat találtak. Ezzel a kijelentésével az MTA elejét vette minden további vizsgálatnak, és máig lezártnak tekinti az ügyet. Teljes bizonyossággal állítani azonban, hogy valóban nagy költőnk csontjait tárták fel, Petőfi és édesanyja, Hrúz Mária földi maradványainak DNS vizsgálata alapján lehetne. Ezt azonban annak idején az illetékes hivatalos szervek elutasították. A hosszú huzavona miatt – amikor még az is felmerült, hogy az esetleges rosszakarók részéről akár a megsemmisítés vagy a lelet eltüntetésének veszélye is fennállhat – Kiszely István 2002-ben a csontvázat biztonságba helyezte “valahol Európában”. Úgy gondolta, amíg nem sikerül bizonyítani, hogy valóban nagy költőnk földi maradványait találták meg, és amíg minden egyéni és pártérdektől függetlenül méltó temetést nem rendezhet a nemzet, addig marad a rejtekhelyen.

Több mint két évtizeddel később is így állt a helyzet, a csontvázról az azt őrzőkön kívül senki se tudja, hol található. A Petőfi-kérdés azonban 2010 végén újra előkerült… de nem azok tűzték ismét napirendre, akik részt vettek az 1989-es expedícióban, illetve az azt megelőző kutatásokban, vagy akik azonosították a földi maradványokat, vagy anyagilag is támogatták az expedíciót és a kutatásokat. Nem, nem azok vetették fel a témát és akarják eltemetni Petőfit, hanem azok, akik nem tudják, hol rejtik a csontvázat, akik a hosszú évekig tartó kutatásokban és a későbbi harcokban nem vettek részt. A Patrubány Miklós vezette Magyarok Világszövetsége (MVSZ) 2010. december 4-én “egy Petőfi Bizottság életre hívásáról döntött”.

2010-ben természetesen még létezett – és azóta is létezik – a Morvai-féle Megamorv Petőfi Bizottság, amely tagjainak áldozatos munkája nélkül az MVSZ Petőfi Bizottság léte oka fogyott lenne. Nem csoda, hogy Kiszely István a következő véleményének adott hangot 2011 januárjában: A Petőfi témát “a magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós vetette föl. Nem tudható, hogy milyen céllal és milyen hátszéllel… Az esetleges félreértések elkerülése végett közöljük, hogy 22 éve létezik egy Petőfi Bizottság (a Megamorv-féle, B. Zs.) …Petőfi tetemét a kutatók megtalálták, azonosították, egy rövid vizsgálattal lezárható az ügy. Nem értjük, mit akar Patrubány Miklós, mi indította arra, hogy 22 év kemény, időnként megalázó, megszégyenítő munkáját diszkvalifikálja. Huszonkét év alatt lett volna ideje segíteni az MVSZ-nek erkölcsileg és anyagilag is.” De nem tették, Patrubány 2000-től elnöke az MVSZ-nek, több mint egy évtizeden át nem volt fontos számára, hogy támogassa az ügyet, ahogy az MVSZ Petőfi Bizottsága koordinátorának, Fuksz Sándornak sem.

Természetesen örülhetnénk az MVSZ kezdeményezésének, hiszen minden olyan szándék üdvözölendő, ami elősegíti, hogy végre az MTA közreműködésével létrejövő tudományos vizsgálat döntsön abban a kérdésben, hogy valóban Petőfi földi maradványait találták-e meg Barguzinban. Ehhez talán olyan új kutatási eredmények kellenének, amelyek súlya alatt meghajolna az Akadémia, és közreműködésükkel elvégezhetők lennének azok a vizsgálatok, amely alapján egyértelműen el lehetne dönteni, hogy kinek a maradványai kerültek elő.

Ha tehát az MVSZ olyan új kutatási eredményeket tud felmutatni, ami hatására az Akadémia lépni kényszerül, akkor a nemzet hálás lehet nekik. Ha nem tud… nos, akkor kérdések sora merülhet fel bennünk: Vajon elősegíti-e az ügy megoldását az MVSZ által rendre hangoztatott újratemetés? És ami még fontosabb: mit akarnak eltemetni, ha nem ismerik a költő földi maradványainak rejtekhelyét? Kérdéses az is, az MVSZ illetékes-e a “világ magyarsága nevében” fellépni? Nos, ezeknek fogunk a továbbiakban utánajárni.

Kezdjük azzal, hogyan viszonyult kezdetben az MVSZ a Megamorv Petőfi Bizottság kutatásainak eredményeihez! Írásos anyagaikból kiderül, 2010-ben úgy gondolták, a barguzini expedíció által “feltárt és kalandos körülmények között elhozott maradványok kétséget kizáróan Petőfi Sándor földi maradványai” – írták idén júniusban a Leleplező című folyóiratban. Mindezek ismeretében meglepő, hogy az MVSZ 2011. január 22-i sajtóközleményében pedig ez állt: “A Magyarok Világszövetsége nem tekinti sem bizonyítottnak, sem lezártnak Petőfi Sándor eltűnésének kérdését, és ezért átfogó elméleti munkával, irodalmi kutatásokkal szeretné megalapozni, majd körvonalazni a vizsgálandó helyszíneket, a gyakorlati teendőket. További Petőfi-kutatók bevonását tervezik.”

Tehát már az indulás is zavaros: egyszer bizonyítottnak tekintik a kérdést, máskor nem. Ha bizonyítottnak tekintik, akkor minek a további kutatás, ha viszont nem, akkor felmerül a kérdés, milyen szakvélemények alapján bírálják felül a Megamorv expedíció szakembereinek megállapításait, ha nekik nincsenek is antropológusaik? Ráadásul Kiszelyéknek a kezében volt a csontváz, míg az MVSZ bizottságának tagjai sohasem látták. Az MVSZ egy 2010-es sajtóközleményéből kiderül továbbá: az MVSZ a Petőfi Bizottság “megszervezésével és munkájának koordinálásával megbízta Fuksz Sándor elnökségi tagot, az MVSZ Felvidéki Országos Tanácsának elnökét”.(Zárójelben jegyezzük meg: Fuksz Sándor nem antropológus, nem történész – de ezzel még semmi baj sincs, nem kell okvetlenül szakembernek lennie valakinek egy kutatás koordinálásához.) Érdekes módon azonban mégis utalás történik “kutatói rátermettségére” az MVSZ 2008 júliusi kiadványában: “Fuksz Sándor volt az, aki különleges érzékkel megsejtette az egri várkapitány, Dobó István földi maradványainak helyét… A Magyarok Világszövetsége bízik abban, hogy Fuksz Sándor rátermettsége Petőfi Sándor földi maradványainak felkutatásában is eredményt hoz.” Ezenkívül vannak, akik határozottan állítják, Patrubány többször “zseniális kutatónak” nevezte Fukszot.

Az említettek alapján úgy tűnik, mintha Fuksz Sándor zsenialitása, “kutatói rátermettsége”, ötlete nyomán bukkantak volna Dobó István sírjára a felvidéki Dobóruszkán. Erről azonban úgy tűnik, az MVSZ kívül más nem tud. Egy felvidéki online lap egyik 2008. júniusi cikkéből kiderül, két évvel az írás megjelenése előtt kezdték meg a régészeti feltáró munkát Dobóruszkán, Dobó István egykori birtokán álló templomban. A részletes kutatás azért indult el, mert az egyik sírt láthatóan kirabolták, így a szakemberek azt feltételezték: fontos személy sírhelyét találták – olvashatók PhD. dr. Ján Chovanec, a kutatást vezető régész szavai. Szó sincs tehát Fuksz Sándorról! Egyébként pedig nem túl nagy ötlet az, hogy egy földesúr holttestét a saját birtokán álló templomának altemplomában keressék, ez az a hely ugyanis, ami a birtok urát temetkezési helyként megillette. A kutatást vezető régész szavai alapján szó sincs tehát arról, amit az MVSZ állít, nevezetesen, hogy Fuksz Sándornak köze lenne Dobó István sírjának megtalálásához. ( Az MVSZ 2012 decemberében Fuksz Sándor 60. születésnapjára írta: „… az idők viharaiban edződött palánta az 1968-as eszmélés idején, bár még csak forrongó kamaszként, de férfias feladatokra vállalkozott Nagykaposon, ahol gimnáziumi tanulmányait végezte, majd a prágai műegyetemi éveiben is”. Ehhez azt fűzhetjük hozzá, hogy Fuksz Sándor ha nem is zseniális kutató, de legalább szerencsésnek mondhatja magát, hiszen miután az 1968-as csehszlovákiak „eszmélés” idején „férfias feladatokra vállalkozott”, felvették az egyetemre. Nálunk 1956 után ez nem így volt.)

Miután láttuk, szó sincs arról, hogy Fuksz Sándor “rátermett kutató” lenne, nézzük, mint a Petőfi-kutatás koordinátora mit tud felmutatni! Vajon vannak-e olyan saját kutatási eredményeik, amelyek az Akadémiát véleménye megváltoztatására bírhatja? Ahogy arról korábban szót ejtettünk, 2013 márciusában adtak ki egy füzetecskét Élt Szibériában címmel. Ebben több kutatási adat szerepel Petőfi szibériai tartózkodásával kapcsolatban, csak az az “apróság” maradt ki belőle, hogy az említettek Kéri Edit, a Morvai-féle expedíció tagja kutatásainak eredményeképpen születettek, és az 1990-ben (!) kiadott, Petőfi Szibériában?! című könyve alapján váltak közkinccsé! Ráadásul a füzetecske említett része ugyanott fejeződik be, ahol Kéri könyve! Pedig 1990 óta történt egy és más, csak arról az MVSZ-nek a jelek szerint nem volt tudomása. Sőt! Egy bizonyos szövegrész és kép átvétele során olyan hiba történt, amiből arra lehet következtetni, Fuksz Sándornak fogalma sem volt arról, hogy Petőfi nagy valószínűséggel Eliszunban, és nem Barguzinban halt meg.

A kiadvány egyik része a Petőfi Sándor élettani adatainak összehasonlítása a barguzini 7. számú csontvázlelettel címet viseli. Ennek a végén ez áll: Összehasonlította: Kardos Lajos. Nos, ezzel ellentétben az igazság az, hogy mielőtt még Kardos Lajos egyáltalán hallott volna az expedícióról, dr. Straub Imre orvos, a Morvai-féle Petőfi Bizottság tagja, már hosszú éveken át gyűjtötte Petőfi kortársainak irodalmi alkotásaiból a költő testi jellegzetességeit. (Az ő neve is kimaradt a füzetből.) Az általa lejegyzett több mint húsz jellegzetességet pedig az expedíción részt vett négy antropológus hasonlította össze a fellelt csontvázéval, ahogy azt Kardos Lajosnak tudnia kellett, hiszen ott volt az ásatáson, amikor megtalálták. De ő akkor csak laikusként, maximum ámulva nézhette a többi résztvevővel együtt a négy antropológus szakmai munkáját, összehasonlító méréseiket stb.

Nézzük tovább! A Helyi Téma 2013. március 6-i számában olvashatók Fuksz Sándor szavai: “Én találkoztam azzal az emberrel, aki első világháborús hadifogoly volt, amikor megjelent közöttük egy hölgy Vengerszkaja faluban, és arra kérte a magyar hadifoglyokat, hogy ha hazatérnek, mondják el, hogy ő Petőfi unokája, és ott él.” Nos: Petőfi lehetséges barguzini unokája – jelenlegi ismeretek szerint – férfi, és nem nő volt. De talán még súlyosabb az, hogy Petőfi barguzini leszármazottjai csak 1989-ben, az expedíció hatására jelentkeztek, és beszéltek arról, hogy a burját Anna Kuznyecova és egy ismeretlen száműzött utódai! Tehát 1989-előtt senki sem tudhatott arról, hogy Barguzinban, vagy később onnan elköltözve, egy nagyobb városban élnek Petőfi leszármazottai, mert ezt az utódok korábban maguk sem tudták. Fuksz Sándor szavait, miszerint az általa megnevezett 1916-os szibériai hadifogoly találkozott Petőfi leszármazottjával, meglehetősen kétkedve kell fogadnunk. Mindezt Fuksz március 6-án nyilatkozta, viszont őt megelőzően, februárban a Morvai-féle expedíció egyik tagjának, Nehéz Mihálynak az özvegye már említést tett Petőfi ma is élő ükunokáiról, akikkel férje kapcsolatba került. Tehát ez se az MVSZ új információja.

Nos, ahogy bevezető összefoglalásunkból kiderül, tavaly márciusig az MVSZ egyetlen egy olyan kutatási eredményt se tudott felmutatni, ami Fuksz Sándorhoz, illetve Petőfi Bizottságukhoz lehetne köthető. Semmi, ami az Akadémiát arra késztette volna, hogy újra elővegye az ügyet…

 (Folytatjuk)

 

19 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://bunyevacz-zsuzsa.blog.hu/api/trackback/id/tr76528583

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Córeszmaci 2014.07.21. 20:02:00

DNS-teszt
Miért nem lehet DNS tesztet végezni? Miért nem lehet Hrúz Márai földi maradványaiból DNS mintát venni? Kit sért ez egyáltalán? Petőfi azonosítása, vagy nem azonosítása nem ér meg ennyit?
Az az akadémia nem tudományos, amelyik ezt gátolja immár évtizedek óta.

Alick 2014.07.21. 20:24:59

@Córeszmaci: "Az az akadémia nem tudományos, amelyik ezt gátolja immár évtizedek óta."

Az Akadémia jórészt érdekképviseleti szervezet, a tagjai által képviselt paradigmákat védi és nehezen enged kívülállókat a tűzhöz.

gigabursch 2014.07.21. 20:37:18

@Córeszmaci: @Alick:
Csak egyet tudok veletek érteni.

Mindaz az összes tudós, aki mára egy párezer forintosra csökkent DNS-tesztet, független laborokban, kontroll mintákkal stb. akadályoz - nos az nem érdemli meg az adófizetők kenyerét.
S főleg nem az MTA doktori címet.

Ambiorix 2014.07.21. 20:48:04

Petőfi egy mongol nő volt. :)

József Bodnár 2014.07.21. 20:48:08

Csak nem gondolják komolyan, hogy ujabb antropológusok bevonása megoldaná a Petőfi kérdést?
Mondjuk 1200% segítene?
Az MVSZ nem ujabb antropológusokkal akarja dülőre vinni az ügyet. Ma már valami mást kell kitalálni.
A DNS mindent eldöntene, amig az nincs addig az van amit az Akadémia (-mikusok )mondanak. Ezért kár az MVSZ-t fricskázni Kedves Zsuzsa.

Pierr Kardán 2014.07.21. 21:46:34

@József Bodnár: Azt sem értem, hogy miért kell a megtalált testet rejtegetni. Azt Hrúz Mária DNS tesztje nélkül nem lehet tudni, hogy Hrúz Mária és a test rokoni kapcsolatban állt-e egymással.

Azt viszont lehetne tudni, hogy a megtalált test az nő, vagy férfi volt életében.

Ha nő volt, akkor nincs miről beszélni, égő az expedíciónak. Ha férfi volt, akkor az nagy pofon lenne az Akadémiának.

Szóval ha az expedíció igazát bizonyítaná egy DNS teszt az Akadémiával szemben, akkor miért dugta el az expedíció pár tagja a testet, miért nem hordozzák körbe-körbe, mint a bizonyíték első lépését? Onnantól könnyen ki lehetne hajtani a DNS tesztet az anya maradványai esetén is.

Mit gondol Kedves Zsuzsa, miért nem indul ezen az úton Kiszely úr, hanem a tudományos diadalmenet helyett rejtegeti a testet?

58múltam 2014.07.22. 01:26:29

Az egész Megamorv Petőfi expedíció (ebben a tekintetben) jó szándékú, de tudatlan emberek kalandja volt, akik soha nem álltak elő egyetlen bizonyítékkal sem, viszont rengeteg csacskaságot állítottak, amelyeket a történettudomány már régesrégen megcáfolt. Miért kéne Hruz Mária temetői nyugalmát háborgatni valakik délibábos képzelgései miatt? A rejtegetett csontvázról eddig minden szakértői vizsgálat azt állapította meg, hogy nőé. (Kiszelynek is gyanús lehetett a csípőcsont, rögtön "közismerte" azonban Petőfi ringó járását, valamint a gyerekkori csonthártyagyulladást ismerte föl, de annak semmi nyoma nincs Petőfi élettörténetében.) A koporső nélkül, gyolcsba csavartan eltemetett halott ortodox zsidóra utal... De még ha férfi lett volna is, akkor sincsen semmi ok föltételezni, hogy Petőfi lett volna.

gigabursch 2014.07.22. 08:25:17

"de tudatlan emberek kalandja volt, akik soha nem álltak elő egyetlen bizonyítékkal sem, viszont rengeteg csacskaságot állítottak, amelyeket a történettudomány már régesrégen megcáfolt."

Na ebből tényszerűen egyetlen egy szó sem igaz.

- nem tudatlanok
- nem kaland
- ha a publikációkat végigolvasof, akkor a bizonyítékok számára nem mondanád azt, hogy egyetlen egy sem
- ugyan mi volt a csacskaság?
- az MTA tételesen semmit nem cáfolt, csak sározott-maszatolt. Viszont azt kiválóan.

Így megy ez már a Gracchusok-kora óta.
Kiváló tanítvány vagy.

Bunyevácz Zsuzsa 2014.07.22. 09:29:36

@Ambiorix:

Szíves figyelmébe ajánlom ezzel kapcsolatos tavalyi írásomat:

bunyevacz-zsuzsa.blog.hu/2013/04/03/petofi_sandor_kontra_mta_avagy_kinek_hihetunk_2_resz

Ebből kiderülnek olyanok, hogy például Budapesten az Akadémia már akkor nőnek kiáltotta ki a csontváz tulajdonosát, amikor még nem is látták! Ahogy az is, hogy a Magyar Rádió már akkor bemondta, hogy női csontvázat találtak, amikor azt Moszkvában még el se kezdték vizsgálni... ahogy az is, hogy az a hazai "szakember", aki szintén nőnek mondta ki, nem sok emberi csontvázat látott, ugyanis állatorvos...

Bunyevácz Zsuzsa 2014.07.22. 09:45:39

@József Bodnár:

Az ügyet, ahogy írtam is, véleményem szerint egy a mindkét fél számára elfogadott, tudományos vizsgálat zárná le. Ez leginkább a DNS-vizsgálat lenne. Az MVSZ "fricskázásáról": Nem hiszem, hogy bármilyen igazság kiderítését elősegítik a valótlan állítások. Mivel az MVSZ állításainak valóságalapja nem egyszer megkérdőjelezhető - ahogy az a sorozat további részeiből is majd kiderül -, úgy érzem, erre fel kell hívnom a figyelmet. Csak egy példa, ami mellett nem mehetek el szó nélkül: Az MVSZ 2014 júliusi Honlevél című kiadványának címlapján szerepel a neves irodalomtörténész, T. Erdélyi Ilona professzor asszony képe, azt sugallva, hogy tagja az MVSZ Petőfi Bizottságának. Nos, a neves tudós asszony egy percig se volt tag, és ráadásul a sajtótörvényt is megszegve, még csak engedélyét se kérték a kép közléséhez! Úgy gondolja Uram, hogy egy ilyen és más hazugságok mellett szó nélkül kéne elmenni?

Bunyevácz Zsuzsa 2014.07.22. 09:58:14

@Pierr Kardán:

Szíves figyelmébe ajánlom egyrészt tavalyi ezzel kapcsolatos írásaimat,valamint Kéri Edit és Borzák Tibor az üggyel kapcsolatos könyveit, amelyekből elég nyilvánvalóan kiderül, hogy "valakik" szinte titkosszolgálati módszerekkel mindent megtettek azért, hogy ne derüljön ki, hogy feltételezhetőleg költőnk csontvázára bukkantak. Az események láncolatából kénytelenek voltak arra a következtetésre jutni, hogy akár még a csontváz megsemmisítésének veszélye is fennállhat. Kiszelyék úgy gondolták, hogy ha a politikai viharok elülnek,és csupán a tudomány fog dönteni a kérdésben, akkor természetesen előkerül a csontváz is. Ez az idő máig nem jött el. Egyébként Kiszely 2012-ben - miután minden lehetséges úton meghurcolták, elhunyt.

Bunyevácz Zsuzsa 2014.07.22. 10:12:53

@58múltam:

A "tudatlanokról" ennyit: Kiszely a barguzini feltárásig szaktekintélynek számított, aki a világhírű antropológustól, Bartucz Lajostól tanult. Az MTA Régészeti Intézetében dolgozott, 1990-ig ő volt ott az egyetlen antropológus 27 éven át! Tehát 27 éven át kiváló szakember, aki részt vett többek között a mohácsi tömegsír feltárásában. Megállapításait a szakma nem vonta kétségbe. Az akadémiai intézet szinte minden ásatásán előkerült emberi csontokat ő vizsgálta. Még ekkor is jó szakember. Közben rendszeresen publikált, például A longobárd ember című német és angol nyelvű munkájával nemzetközi hírnevet szerzett, két kiadást ért meg Oxfordban. Ekkor a szakma sem idehaza, sem külföldön még mindig nem vonta kétségbe tudását. Könyveit lefordították angolra, németre, nemzetközi díjakat nyer – még mindig kiváló szaktekintély. Nevéhez fűződik a budavári nádori család kriptájában lévők agnoszkálása, a Batthyány Lajos kripta halottainak vizsgálata – nem merültek fel kétségek megállapításaival kapcsolatban. Részt vett a babenbergi uralkodócsalád azonosításában, Franciaországban azonosított egy Capeting királynői csontvázat, Olaszországban ugyanezt tette árpád-házi Szent Erzsébet koponyájának egy részével – és még mindig nem vonta kétségbe senki se szakértelmét. Sőt! A moszkvai tudományos akadémia fő antropológusa A.V. Alexejev a Gondolat Kiadónál 1976-ban megjelentetett egy könyvet Az emberi rasszok földrajza címmel. A könyvet „szakmailag ellenőrizte Kiszely István” – áll benne. Alexejev tehát nyilvánvalóan tisztában volt Kiszely felkészültségével!

De folytathatjuk Clyde Simpson amerikai antropológussal és matematikussal, Latimer amerikai antropológussal, A. V. Tyivanyenko orosz régész-történész akadémiai kutatóval... mind mind azt állították, hogy Petőfi maradványait tárták fel.

Tény, voltak köztük amatőrök, például Kéri Edit, aki több nyelven beszél, életéből több évtizedet szánt levéltári kutatásokra, amelyek eredményeként több könyvet is írt, és nem egy olyan levéltári adatra is bukkant, ami "hivatalos" történészeink figyelmét elkerülte.

Dr. Straub Imre orvos, aki a Petőfi kortársainak írásos emlékei alapján költőnk több mint 20 olyan testi jellegzetességét gyűjtötte össze, ami alapján azonosítani lehetett a csontvázat... a sor folytatható...

A női csontvázzal kapcsolatban ajánlom egy korábbi megjegyzésemet...

A "gyolcsba csavart zsidó holttesttel" kapcsolatban pedig a következőkre hívnám fel a figyelmet: Amint azt egy ortodox rabbi is elmondta a kutatások során, kizárt, hogy egy zsidó embert egy másik, nem zsidó holttestre temessenek. A temetésének módja sokkal inkább azt a gyanút igazolta, hogy Petőfi nem Barguzinban, hanem Eliszunban halt meg, és holttestét csupán "átcsempészték" Barguzinba, ahogy arról több helyen is olvashat...

58múltam 2014.07.22. 17:38:24

Ha az örökmozgó tervét mutatnám be, és követelném az MTA-tól, hogy foglalkozzanak vele, keserű tapasztalatra tennék szert: pillantásra se méltatnák, engem pedig tudatlannak neveznének.
Ha a flogisztont vinném nekik kémcsőben, ugyanez lenne az eredmény.
Mégsem az azt kell ebből következtetésként levonni, hogy az Akadémián a pozíciójukat féltő, begyöpösödött agyú klikk uralkodik.

gigabursch 2014.07.23. 18:16:47

@58múltam:
Erkölcsi kötelesség a megvizsgálás.
Halkan jegyzem meg amikor Einstein és kortársai feszegették a newtoni fizika határait egy nagy adag tudós cakk-pakk ki akarta őket hajítani.
Később csak átment.

Ezzel sem lesz másként.

Arról nem beszélve, hogy az eintseini fizikának is vannak ismert korlátai.
(Vö: magyar népmesék: Milyen gyorsan akarsz menni kisfiam, mint a szél (Newton), mint a villám (Einstein) vagy mint a gondolat (??? ez még a jövő titka ???)?

Szúrófény 2015.02.20. 17:13:20

@Ambiorix: A költők a "feminin" (nőies, női génnel,rendelkezők) lesznek! Tehát, nem ellene, mellette szóló bizonyíték a "nőies" csontváz! Ezt tőled okosabb emberek se tudják!
Más:
Petőfi jóslata nagyon "bejött"! "Ha a nép uralkodni fog az irodalomban, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék!" Írta Arany Jánosnak a Toldi születésekor! Mára beteljesült! Csak nem szereplőként, hanem az "alkotókként” irodalmat „hamisítók” uralkodnak az irodalomban, politikában!

Szúrófény 2015.02.20. 17:16:09

szemcseppek.blog.hu rózsaszín ködlátás ellen Mi az, hogy Trianon? Mit hallhatnak el? Kortársak írásaiból ollózva!

Szúrófény 2015.02.20. 17:29:31

@Pierr Kardán: A bal térdkalács hiánya miatt sánta volt! (Ehhez add Debrecen-Pest "gyalogtúrát" november hóban!) Bal lábbal nem bírt pl. lépcsőre fellépni! "Farkasfoga" néphit szerint táltosság jele! Ady pl. hat újjal született, lekötése folytán elhalt a 6. "Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni!" József A. Ady csont TBC.-JÉT szintén nem "reklámozzák!" Lásd Éles szemmel című versét!
süti beállítások módosítása